Az osztrákok hajthatatlanok: hallani sem akarnak Törökország EU-csatlakozásáról.
| Ausztria ellenállása miatt nem jutottak megegyezésre az Európai Unió külügyminiszterei a török tagfelvételi tárgyalások megkezdéséről tartott luxemburgi tárgyalásukon - közölték diplomáciai források. |
 |
| Jack Straw, a brit diplomácia vezetője, aki az ülésen elnökölt, az éjszakai órákban újabb egyeztetést folytatott Ursula Plassnik osztrák külügyminiszterrel, de tárgyalópartnere hajthatatlan volt. Bécs a megbeszélések megkezdéséhez elengedhetetlen tárgyalási keretbe bele akarja vetetni, hogy a török csatlakozás mellett lehet egy alternatív cél is, egy lazább együttműködési forma. Ezt azonban Törökország határozottan elutasítja. A mit kezdjünk Törökországgal, kérdés valójában már évtizedek óta nyomasztja az Európai Uniót. A válasz elvben már megszületett, tavaly decemberben a Huszonötök hivatalosan elkötelezték magukat a csatlakozási tárgyalások megkezdése mellett. Lássuk először az érveket a csatlakozás mellett, amire azért 15 éven belül aligha kerülhet sor! A keresztény és az iszlám kultúra békés együttélését demonstrálná annak a Törökországnak a belépése, amely a NATO második legnagyobb szárazföldi hadseregével rendelkezik. Egyáltalán nem mindegy, hogy e lassan 100 milliós nagyságrendű regionális középhatalom kinek az oldalán áll majd az elkövetkezendő évtizedekben. A csatlakozás melletti gazdasági érv, hogy Törökország dinamikusan fejlődik ellentétben, például a nagykontinentális hatalmakkal, és minden szempontból lendületet adna a szó szoros és átvitt értelmében is öregedő Európának. Az ellenérvek nagyjából ugyanott keresendők, mint a csatlakozás mellett argumentumok. Tehát egy ma 75 milliós, a csatlakozás időpontjában 90 milliós világi berendezkedésű, de alapvetően mégiscsak muzulmán ország a keresztény tradíciójú Európai Unió legnépesebb és legnagyobb szavazati súllyal rendelkező tagja lenne, viszont egyben a legszegényebb tagország is. És e tény mai ésszel szinte elképzelhetetlen terhet jelentene az Unió közös költségvetésére. A török belépéssel az Unió végképp felhígulna és elveszítené európai jellegét, vagyis a lényegét. Ezek tehát az érvek és az ellenérvek 2005 őszén. Az viszont biztos, hogy ha majd egyszer Törökország tényleg a csatlakozás küszöbén lesz, Európa és Törökország is egészen más lesz, mint most. A globalizált világban 4-5 évre is lehetetlen előretervezni, nemhogy 15-20 évre. |
MR
